Bevezetés

Gyümölcstermő növényeink nem-honos károsítója, a foltosszárnyú muslica, a Drosophila suzukii, amelynek első hazai példányát az MTA-ATK Növényvédelmi Intézet munkatársai találták meg 2012-ben, az M7-es autópálya parkolójában, a Balaton déli partján.

Weboldalunk a Drosophila suzukii kutatására létrejövő innovációs operatív csoport működését alátámasztó, a projekt során gyűjtött adatok feldolgozására és elemzésére jött létre.

A pályázat során az automata adatgyűjtő meteorológiai állomások és rovarcsapdák méréseit rendszerezzük, feldolgozzuk és felhasználóbarát formában publikáljuk.

Drosophila suzukii

A pettyesszárnyú muslica vagy foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) egy invazívan terjedő, idegenhonos kártevő légyfaj. Közeli rokona a hazánkban is közönséges ecetmuslicának (Drosophila melanogaster). Eredeti élőhelye pontosan nem ismert, valószínűleg a Távol-Keletről származik. 2008-ban jelezték először előfordulását Európában és Észak-Amerikában. A Drosophila suzukii piros szemű, sárgásbarna színű, mintegy 3 mm nagyságú harmatlégy . A rokon muslica fajoktól igen nehéz megkülönböztetni, a nőstény összetéveszthető a közönséges ecetmuslicával (Drosophila melanogaster), a hím átlátszó szárnyán azonban fekete folt található (ami a D. suzukii nőstény és a D. melanogaster szárnyáról hiányzik). Lárvája krémszínű, 5-6 mm hosszú, bábja hengeres, hossza 2-3 mm.

Az ecetmuslicával szembeni nagy különbséget az jelenti, hogy a D. suzukii elsősorban egészséges, érésben lévő és érett gyümölcsbe helyezi el a tojásait. A kívülről látható szúrásnyom kissé besüppedő folt alakjában jelenik meg. Egy gyümölcsben egy vagy több lárva károsíthat, amelyek a termésben vagy PRk felületén bábozódnak, de a talajban is előfordulnak bábok (6. kép). Az intenzív lárvakártétel nyomán másodlagosan – gomba- vagy baktériumfertőzés következtében – rothadás alakul ki . A D. suzukii már rothadó félben levő gyümölcsből rajzik. 

A kifejlett légy telel át védett helyen, pl. komposztban és raktárban. Megtelepedésének a tartós, kemény hideg, természetes terjedésének a száraz területek és hegységek szabnak gátat. Észak-Európa déli területein évente 1-3 nemzedéke fejlődhet, Dél-Európában 12 generáció is kialakulhat.

A faj nem szerepel az Európai Unió és így Magyarország karantén szervezetei között, de hihetetlenül nagy szaporodóképessége és kártétele miatt fontos vele számolni, terjedésének ütemét korlátozni. Az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) ezért tette fel az általa vizsgálatkötelezettségre javasolt károsítók A2 listájára.

Földrajzi előfordulása

Ázsiában honos faj, Japánban észlelték először. Mára jelen van Kínában, Indiában, Koreában, Thaiföldön, Tajvanon. Oroszország dél-szibériai részén is találtak már rovarcsapdában Drosophila suzukiit. Ázsiából az USA (2008) érintésével jutott el Európába, és azóta megállíthatatlanul terjed. Már azonosították Spanyolországban (2008), Olaszországban (2009), Franciaországban, Szlovéniában (2010), Németországban, Svájcban, Belgiumban (2011), Ausztriában, Portugáliában és az Egyesült Királyságban (2012). Nagymértékű gazdasági kárt képes okozni (málnán 80-100%-os, szamócán 80%-os veszteséget is jelentettek).

Gazdanövényei

Gazdanövényköre tág, beletartoznak a termesztett és vadon élő bogyós gyümölcsűek (szamóca és a málna, valamint szeder, bodza, áfonya, ribiszke, köszméte),csonthéjasok(cseresznye, őszibarack, kajszi, szilva), szőlő, kivi, de előfordulhat a már károsodott almán és körtén is. Európában még nem észlelték meggyen, de Kaliforniában már igen.

Terjedése

Nagy távolságokra a fertőzött gyümölcsöket tartalmazó szállítmányokkal jut el,

gazdanövényeinek kereskedelmi forgalma jelentős. Nehéz észrevenni a korai fertőzéseket, mivel kicsi a tojásrakási sebzés, így a fertőzött termések könnyűszerrel kerülnek a szállítmányokba. A rovar maga passzívan a széllel, jó repülési képessége révén pedig aktívan is terjed. E károsítóra vonatkozóan még nincsenek adatok, de más Drosophila fajok nemzedékenként akár 45 km-t is repülhetnek.

Védekezési lehetőségek 

Megelőzés: Szüreteljünk a lehető legkorábban és ne komposztáljuk a gyümölcsöket, mivel az a muslica átteleléséhez ideális körülményeket teremt.Az erjesztett gyümölcsöt borítsuk be tüll hálóval, hogy megakadályozzuk a legyek kirepülését.

Csapdázás: A rovar megjelenése és fertőzése jól jelezhető és nyomon követhető sárga ragacsos lappal és almaborecettel kiegészített csapdák kihelyezésével. A 0,5-0,7 l űrtartalmú, fedett palackok oldalába vájt 3-4 mm átmérőjű lyukakkal ellátott csapdák használata alkalmas a kártevő egyedszámának gyérítésére is